2012. december 3., hétfő

Kis győzelem a káosz felett

Amikor az ember költözik, az bizony felfordulással jár. Mondják, hogy a beköltözést követően eltelik egy-másfél év is, mire minden a helyére kerül és minden kialakul.
Átérzem.
Szinte már fel sem tűnik, hogy dobozokból élünk. Szinte természetes.
Az a baj, hogy a hétvégéken van igazán időnk tenni-venni. A hétköznapokon jó esetben hatra érünk haza és nagyobb dologba belekezdeni 3-4 óra nem elég. Kedden és csütörtökön tanítok estig, ilyenkor kilencre vagyok otthon. Ezek a napok teljesen kiesnek.
Szerencsétlenség, hogy a költözést követően az első hétvége eleve rövid volt (a szilvesztert dolgoztuk le szombaton), majd a következő talán rendes hétvége és aztán megint rövid lesz (a szentestét dolgozzuk le szombaton). Így összesen marad hetente 3x3 óra, egy szombat és két vasárnap karácsonyig.
Ezért értékelek minden megspórolt percet.
Szombaton a kiköltözött lakásban tettünk-vettünk, így a mostani szombat - hiába kaptuk meg ajándékba a cégnél - elment.
Maradt tehát a vasárnap, amit szándékaim szerint pihenéssel akartam tölteni. De csak nem tudtam elnézni, hogy az étkezőben a dobozok még mindig egymás hegyén-hátán állnak. Így jött az ötlet, hogy vegünk egy polcot a kazánházba, arra elfér sok minden. Találtunk is egyet kedvező áron, csak azért volt olcsóbb 40%-kal, mert piros. Engem meg nem érdekel. Ha majd nagyon zavar, lefestem, de a kazánházban, a macskák nézegetik csak, őket meg nem zavarja. Legalábbis nem mondták...
Szóval megvan a polc, rakjuk a helyére.
Nade a kazánház nincs kifestve. Valahogy az előző tulajdonos nem tartotta ezt fontosnak.
Én meg ismerem magamat annyira, hogy ha beteszem a polcot, bepakolok, akkor nem nagyon fogom kipakolni egy festésért. Azaz úgymarad és nézegethetem évekig a festetlen falat.
Úgyhogy vettünk festéket, a hengerek megvoltak és szombatról a kezemben is volt a festés mozdulatsora. Egy óra alatt kipakoltam, kifestettem.
Aztán be a polc, vissza a cuccok és az étkezőből mehettek ki a polcra a csetreszek.
A polc egyébként 2 méter magas, hat polca van és így hét szinten, 30x100 centiméteren tudtam rá pakolászni. 2,1 négyzetmétert lehetett telerakni a cuccaimmal.
Festékek és festőcuccok egy polcra, szerszámok és csavarok egy másikra, kacatok legfelülre, villanyszereléses cuccok egy polcra. Alulra a megmaradt faljavító festékek, vödrök. Még maradt is hely.
Röviden: minden elfért.
És a polc szinte teljesen kitölti a kazán és a fal közötti távolságot. Tökéletes, mintha oda tervezték volna.
A hátuljához egy laminált padlólapot odaerősítettem, hogy a macskák ne tudjanak mögé menni és odapiszkítani. A másik oldalra került egy kis polc a macskakajáknak és a tetőcsomagtartó, bringaszállítók, megmaradt csempék és járólapok is mind elfértek.
Rendezettebb minden.
Ma, ha hazaérünk, végre kipakolhatjuk az étkezőt és végre először normálisan, asztal mellett ehetünk majd.
 
A macskákat is kicsit átszerveztem a kazánházban, most nem a macskaajtó előtt fekszenek és így nem jön rájuk közvetlenül a huzat. Nekik is jobb lett tehát, élvezik is az új helyzetet.
Amiért ezt a bejegyzést megírtam és amiért ide, az élethekkerbe: egy polccal nagyon sokat dobhatunk a rendezettségen és nagy csatát nyerhetünk a káosz ellen.
És ez jó. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése