Már régen akartam írni Nektek arról, mekkora jót tett velem Peti barátom azzal, hogy segített nekem beépítetni egy víztisztítót a lakásba.
Nehogy azt higgyétek, hogy reklámozni szeretném a dolgot, csak egyszerűen ha valami jó, arról Nektek, a barátaimnak tudnotok kell. Hogy Nektek is jó legyen. Hogy segítsek Nektek.
Szóval Sancho barátom révén ismerem Pétert, akivel kütyü fronton ismerkedtünk meg. Éppen PDA-t akart lecserélni Androidos telefonra és akkor kért meg engem Sancho, hogy esetleg tudnék-e Péterrel beszélni és megmutatni Neki az akkori telefonomat. Beszélgettünk és hamar kiderült, hogy közös érdeklődésünk van (kütyük, bicikli). A közös érdeklődés pedig általában barátságot szokott eredményezni.
Hitetlen vagyok, azt tudnotok kell. Egyszerűen annyi sarlatán van ebben az iparágban is, akik mindenféle csodakészülékekkel vernek át, amik drágák, de legalább jó szarok is mellé. Talán ezért volt az, hogy eleinte nem is nagyon feszegettem én Péternél ezt a víz dolgot és megint valahogy másként vetődött fel, valami tök más ügyben találkoztunk. Megkértem mindenesetre, hogy meséljen már nekem erről a dologról.
Elmondta a részleteket és nálam az volt a fő indok, ami miatt a beépítés mellett döntöttem, hogy GYŰ-LÖL-TEM cipelni a teszkóból haza az ásványvizeket és ugyanennyire gyűlöltem az üres flakonokkal szarakodni. Az már szinte mellékes volt számomra, hogy mennyivel olcsóbb is egy víztisztító beszereltetése és fenntartása és nem mellesleg mennyivel jobb is az a víz, ami abból kijön, mint az ipari körülmények között gyártott, PET palackban tárolt, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen minőségű víz.
Lustaságból döntöttem hát úgy, hogy beszereltetem a tisztítót. Szégyen, de ez van.
Így utólag persze azt már látom, hogy megint mekkora egy barom voltam, hogy halogattam ezt a műveletet és hogy mennyivel hamarabb is dobhattam volna az életminőségünkön, ha nem vacilálok ennyit.
Mostmár mindegy, nehéz a felfogásom és a saját káromon tanulok.
Szóval volt egy költsége a beszerelésnek, így az első évben gyakorlatilag nem spórolt nekünk pénzt a gép. A beszerelési költség nagyjából annyi volt ugyanis, amennyit mi egyébként ásványvízre elköltöttünk volna egy év alatt, így az első évet nullásnak tekintem. De már az első naptól kezdve éreztem azt, mennyire jó dolog is, hogy nem kell az ásványvizet hazacipelnem a szupermarketből. Nem csak a kényelmi része a lényeges, hanem az is, hogy mivel a lakásunk nem volt túl nagy, nem lehetett egyszerre 4-6 kartonnál több vizet hazavinni, azaz 24-36 flakon víz volt odahaza maximum. Ez pedig azt jelenti, hogy én naponta két flakonnal iszom meg, a feleségem ugyanennyit, azaz naponta 4 flakon fogyott el és így 8-10 naponta csak az ásványvíz miatt kénytelenek voltunk elmenni a szupermarketbe. És ha az ember elmegy a szupermarketbe, akkor vesz még ezt-azt. Kész anyagi csőd volt mindez, nem számolva azt, hogy egy forduló üzemanyagban is legalább egy ezresbe került.
Így aztán a nullás egyenleg sem igaz teljesen, hiszen ha beleszámolom az elpocsékolt időt és üzemanyagot, akkor egy elég nagy szám jönne ki forintosítva.
A második év meg már egy kicsit más egyenleggel bír.
Azt elfelejtettem mondani, hogy évente kell karbantartani a készüléket, amelynek van egy karbantartási díja. Jelenleg ez egy bruttó harmincezres összeg mindennel együtt. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy ha az ember ezt a karbantartást elvégezteti, akkor ÖRÖK garanciát biztosítanak a készülékre. Ha elromlik, jönnek és javítják. Ingyen. Nincs tehát rejtett faktor, nyugodt lehet az ember.
Érdekes dolog volt az is, hogy pont az első év és a második év fordulóján költöztünk és kérdeztem Pétert, miként lehetne a tisztítót áttelepíteni. A válasz az volt, hogy az éves karbantartás keretén belül megcsinálják a beüzemelést az új lakásban is. Úgyis ki kell jönni, alkatrész nem kell másik és ha már ott van a kolléga, azon a pár perces plusz szerelésen nem múlik semmi.
És így is lett.
Ernő jött és ahogy az első alkalommal, most is udvarias és türelmes volt. És rugalmas is, hiszen az sem okozott gondot, hogy a szomszédos fürdőszobából, a mosogatógép csöve mellett kellett áthozni a tisztító csöveit. Fél óra sem telt el és a gép már üzemelt újra, a szűrőket is kicserélte és még fel is takarított maga után...
Igen, ilyen is van Magyarországon.
Szóval hogy is van ez? Van egy olyan cég, akik a rövidtávú haszon helyett az elégedett vevőkre koncentrálnak? Akiknek az a fontos, hogy Nekem jó legyen? Akik a zsúfolt beosztásuk ellenére - az egész ország területén dolgoznak ugyanis - szakítanak időt az én nyűgjeimre? Akiknél semmire nincs dolgom, figyelik a szervizidőszak lejártát és ők maguk értesítenek és egyeztetnek időpontot velem? Akik ÖRÖK garanciát adnak a termékükre, mert tudják, hogy simán be lehet egy ilyet vállalni, mert jó?
Na, ezért írtam meg ezt a dolgot Nektek, mert erről tudnotok kell.
Számoljunk csak még egy kicsit itt a végén! Mi egy olyan ásványvizet ittunk, aminek jelenleg 109 forint a palackja (másfél literes). Ebből egy nap mi négyet-ötöt iszunk meg ketten. Ez évente 159 ezres lenne. Ebből vonjuk le a karbantartás összegét, ami azt jelenti, hogy a második évtől évente 129 ezrest spórol nekünk a víztisztító.
Százhuszonkilenc ezrest...
Csak a vízen. Tegyük hozzá, hogy amióta megvan a cucc, a levest és a teát is abból főzzük, így a napi tiszta víz felett még 2 litert megiszunk tea formájában. Ha ezt is bolti ásványvízből kellene kigazdálkodni... Nem csinálnám. Mert 109 forintos ásványvízből nem fogok teát főzni. 5 forintosból meg igen.
Ilyen egyszerű ez.
És most, hogy letettem a kólát is (már ki merem jelenteni, hogy végleg), ahelyett is vizet iszom. Az is lenne naponta egy 600 forint.
Úgyhogy a számok is a víztisztító mellett szólnak.
Hogy néz ki a kialakítása?
A mosogató alá elfér a készülék és egy plusz csap lesz a mosogató szélére felszerelve. Ebből jön a tiszta víz. Akiknél alacsonyabb a nyomás, azoknál kell egy nyomásfokozó (a tizedik emeleten kellett), ez árammal működik és amikor leesik a palackban a nyomás, akkor kicsit hallani, ahogy a szivattyú rádolgozik. Az új házban erre nem volt szükség (és az esetek többségében nincs is), így jelenleg semmi hangja nincs a készüléknek.
12 literes a tartály, ennyi vizet lehet egyszerre kiengedni. Ahogy én figyelem, pár perc alatt újratermeli, de a két év alatt nem volt még olyan, hogy várni kellett volna rá, mert nem folyt a víz elég gyorsan.
A víz milyen? Tiszta. Elsőre furcsa, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy a csapi víz klóros, mint az állat. Így az ember elsőre úgy érzi, mintha állott vizet inna. Ez részben igaz is, hiszen az állott víz azért állott, mert kiment belőle a klór. Csak itt az "állott" vízben nincs baktérium. Olyan, mintha forrásvizet innál, csak kockázat nélkül.
Pozitív mellékhatás, hogy az új házban jéghideg a csapi víz, de ebben a tartályban van ideje kicsit megmelegedni. Így nem fogja el a torkomat télen.
Mindent összevetve tehát az elmúlt évek egyik legjobb döntése volt ez a víztisztító. Igazi élethekkelés.
Dehát ez a blog meg pont az élethekkereknek szól...
